<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
		>
<channel>
	<title>Hozzászólás: Motivációk</title>
	<atom:link href="http://www.gyesmellekes.com/ellatasok/motivaciok/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.gyesmellekes.com/ellatasok/motivaciok</link>
	<description>Gyes igénylése, Gyes, Gyes és munkavállalás</description>
	<lastBuildDate>Thu, 19 Nov 2009 11:46:17 +0000</lastBuildDate>
	<generator>http://wordpress.org/?v=2.9.2</generator>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
		<item>
		<title>Szerző: admin</title>
		<link>http://www.gyesmellekes.com/ellatasok/motivaciok/comment-page-1#comment-358</link>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
		<pubDate>Tue, 11 Aug 2009 20:09:22 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.gyesmellekes.com/?p=1281#comment-358</guid>
		<description>Szia Emese!

A bölcsi nem csak tervezés kérdése:) Annak idején én sem terveztem. Otthon akartam maradni, ameddig csak lehet. Igenám, de a most 14 évesem egy rendkívül nyitott és okos gyerek volt, már 2 évesen abszolút közösség-érett. Nagy hibát követtem volna el, ha akkor magamhoz kötöm. Neki is, nekem is jobb volt így. 

Ettől függetlenül persze én is amellett vagyok, aki teheti - no és a babó is azt igényli - maradjon otthon, 3 évig.

Pótolhatatlan pillanatok, testközelség, közös élmények (cinkosság akár apával szemben is:)), véd-és dacszövetség.

Én is úgy tudom, azt mondták, 6 éves koráig nevelheted a gyereket Utána már megfeszülhetsz:) 

Igen, nagyon jó lenne, ha tudnánk biztosan, hogy vannak, lesznek családbarát illetve 4 órás munkahelyek.
Mindenesetre azon vagyok, hogy ez ügyben is tudjak segíteni.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Szia Emese!</p>
<p>A bölcsi nem csak tervezés kérdése:) Annak idején én sem terveztem. Otthon akartam maradni, ameddig csak lehet. Igenám, de a most 14 évesem egy rendkívül nyitott és okos gyerek volt, már 2 évesen abszolút közösség-érett. Nagy hibát követtem volna el, ha akkor magamhoz kötöm. Neki is, nekem is jobb volt így. </p>
<p>Ettől függetlenül persze én is amellett vagyok, aki teheti &#8211; no és a babó is azt igényli &#8211; maradjon otthon, 3 évig.</p>
<p>Pótolhatatlan pillanatok, testközelség, közös élmények (cinkosság akár apával szemben is:)), véd-és dacszövetség.</p>
<p>Én is úgy tudom, azt mondták, 6 éves koráig nevelheted a gyereket Utána már megfeszülhetsz:) </p>
<p>Igen, nagyon jó lenne, ha tudnánk biztosan, hogy vannak, lesznek családbarát illetve 4 órás munkahelyek.<br />
Mindenesetre azon vagyok, hogy ez ügyben is tudjak segíteni.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: Emese</title>
		<link>http://www.gyesmellekes.com/ellatasok/motivaciok/comment-page-1#comment-354</link>
		<dc:creator>Emese</dc:creator>
		<pubDate>Tue, 11 Aug 2009 14:15:15 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.gyesmellekes.com/?p=1281#comment-354</guid>
		<description>Sziasztok!

Én is Kriszta véleményét osztom. Harmadik gyermekemmel vagyok itthon, aki 1 éves, egyik gyerekem sem járt bölcsibe, és most sem tervezem. 
Úgy gondolom, és a főiskolán is ezt tanultam, mikor a gyermekfejlődésről volt szó, hogy az első 2-3 év a legmeghatározóbb (illetve kibővítve az első 6) egy gyermek jellemfejlődése szempontjából. Ebben a korban a mintakövetés még nagyon jelentős, és számomra fontos, hogy az értékrendje, a szociális érzékenysége, a jelleme olyan legyen, amilyennek én szeretném, és úgy gondolom, hogy ezt akkor tudom elérni, ha én magam élem elé mindezt. 
Ha naponta csak pár órát találkoznék a gyermekemmel, akkor hogyan tudnám neki mindezt átadni, megtanítani?
Ez az egyik ok, ami miatt a gyermekkel való otthon maradásra voksolok, mert szeretném, ha jó kapcsolatom lenne vele és ha megfelelő alapot tudnék neki adni az életben való boldoguláshoz.
A másik ok pedig az, hogy emellett szívesen vagyok vele és én sem szeretnék lemaradni az első mosolyáról, arról ahogy próbál mászni, ülni, felállni, lépegetni, ahogy játszik, incselkedik, mosollyal reagál minden apró kedveskedésre, stb...
Akinek van kisgyereke (vagy nagyobb) az tudja, miről beszélek. Ezek az idők pótolhatatlanok, amikor még ölbe veheted, megsimogathatod, megpuszilgathatod, amikor te taníthatsz neki érdekes és új dolgokat, amikor először kimondja, hogy &quot;anya&quot;. :-)
Természetesen az anyagiakra nekünk is gondolnunk kell, mert ma Magyarországon nagyon kevés család számára elegendő egy fizetés. Ezért én is dolgozom itthonról, és vannak terveim a következő évre nézve is, hogy mire lejár a gyed, ne kelljen elmennem dolgozni napi 8 órában.

Még annyit az anyagi dolgokhoz, hogy Németországban például sokkal több lehetősége van a nőknek arra, hogy 4 órában dolgozzanak. A munkáltatók részéről van rá kereslet, és a fizetés is elfogadható, valamint a munkaviszony szempontjából is kedvezőbb mint nálunk. Ha lenne lehetőség 4 órás munkavégzésre, azt biztos bevállalnám, de 8 órát semmiképp sem szeretnék.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Sziasztok!</p>
<p>Én is Kriszta véleményét osztom. Harmadik gyermekemmel vagyok itthon, aki 1 éves, egyik gyerekem sem járt bölcsibe, és most sem tervezem.<br />
Úgy gondolom, és a főiskolán is ezt tanultam, mikor a gyermekfejlődésről volt szó, hogy az első 2-3 év a legmeghatározóbb (illetve kibővítve az első 6) egy gyermek jellemfejlődése szempontjából. Ebben a korban a mintakövetés még nagyon jelentős, és számomra fontos, hogy az értékrendje, a szociális érzékenysége, a jelleme olyan legyen, amilyennek én szeretném, és úgy gondolom, hogy ezt akkor tudom elérni, ha én magam élem elé mindezt.<br />
Ha naponta csak pár órát találkoznék a gyermekemmel, akkor hogyan tudnám neki mindezt átadni, megtanítani?<br />
Ez az egyik ok, ami miatt a gyermekkel való otthon maradásra voksolok, mert szeretném, ha jó kapcsolatom lenne vele és ha megfelelő alapot tudnék neki adni az életben való boldoguláshoz.<br />
A másik ok pedig az, hogy emellett szívesen vagyok vele és én sem szeretnék lemaradni az első mosolyáról, arról ahogy próbál mászni, ülni, felállni, lépegetni, ahogy játszik, incselkedik, mosollyal reagál minden apró kedveskedésre, stb&#8230;<br />
Akinek van kisgyereke (vagy nagyobb) az tudja, miről beszélek. Ezek az idők pótolhatatlanok, amikor még ölbe veheted, megsimogathatod, megpuszilgathatod, amikor te taníthatsz neki érdekes és új dolgokat, amikor először kimondja, hogy &#8220;anya&#8221;. <img src='http://www.gyesmellekes.com/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':-)' class='wp-smiley' /><br />
Természetesen az anyagiakra nekünk is gondolnunk kell, mert ma Magyarországon nagyon kevés család számára elegendő egy fizetés. Ezért én is dolgozom itthonról, és vannak terveim a következő évre nézve is, hogy mire lejár a gyed, ne kelljen elmennem dolgozni napi 8 órában.</p>
<p>Még annyit az anyagi dolgokhoz, hogy Németországban például sokkal több lehetősége van a nőknek arra, hogy 4 órában dolgozzanak. A munkáltatók részéről van rá kereslet, és a fizetés is elfogadható, valamint a munkaviszony szempontjából is kedvezőbb mint nálunk. Ha lenne lehetőség 4 órás munkavégzésre, azt biztos bevállalnám, de 8 órát semmiképp sem szeretnék.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: admin</title>
		<link>http://www.gyesmellekes.com/ellatasok/motivaciok/comment-page-1#comment-313</link>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
		<pubDate>Sat, 08 Aug 2009 07:20:23 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.gyesmellekes.com/?p=1281#comment-313</guid>
		<description>Szia Kriszta!

Nagyon örülök, hogy felvállaltad és el is mondtad véleményed.

Én sem hiszem, hogy ugyanúgy fejlődne az angol és a magyar gyermek a fenn említett esetben.
S mivel mi magyarok az érzelmeinkkel is másképp bánunk, szerintem az anyukának sem mindegy.

Mondjuk nem vagyok jártas az angol intézményrendszerben meg az ott adott szolgáltatások minőségében, érdekes lehet egy ilyen összefoglaló. Valaki?)

Elképzelhető, hogy fejlett ipari társadalomban élőként teljesen átalakultak érzelmeik és a ködös Albion határozza meg a szülő-gyermek kötödést?

Nem vagyunk egyformák. Elfogadom, ha valaki dolgozik és közben pl. bébiszitter vigyáz a gyerekre. Én viszont nem tudnám megtenni. 
Ezért ahogy Te is írtad: előremenekülés, okoskodás, magunk munkahelyének megteremtése...</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Szia Kriszta!</p>
<p>Nagyon örülök, hogy felvállaltad és el is mondtad véleményed.</p>
<p>Én sem hiszem, hogy ugyanúgy fejlődne az angol és a magyar gyermek a fenn említett esetben.<br />
S mivel mi magyarok az érzelmeinkkel is másképp bánunk, szerintem az anyukának sem mindegy.</p>
<p>Mondjuk nem vagyok jártas az angol intézményrendszerben meg az ott adott szolgáltatások minőségében, érdekes lehet egy ilyen összefoglaló. Valaki?)</p>
<p>Elképzelhető, hogy fejlett ipari társadalomban élőként teljesen átalakultak érzelmeik és a ködös Albion határozza meg a szülő-gyermek kötödést?</p>
<p>Nem vagyunk egyformák. Elfogadom, ha valaki dolgozik és közben pl. bébiszitter vigyáz a gyerekre. Én viszont nem tudnám megtenni.<br />
Ezért ahogy Te is írtad: előremenekülés, okoskodás, magunk munkahelyének megteremtése&#8230;</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: Tóth Kriszta</title>
		<link>http://www.gyesmellekes.com/ellatasok/motivaciok/comment-page-1#comment-302</link>
		<dc:creator>Tóth Kriszta</dc:creator>
		<pubDate>Fri, 07 Aug 2009 12:04:19 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.gyesmellekes.com/?p=1281#comment-302</guid>
		<description>Én nem értek egyet a végén Ranschburg Jenővel. Nem hiszem, hogy nincs különbség az az angol gyerek között, akinek az anyukája 6 hét után visszamegy dolgozni, és onnantól fizetett (!) dada vigyáz rá, meg a fiam között, akivel én minél tovább itthon szeretnék lenni. Nem hiszem, hogy nincs különbség az az angol baba között, aki aztán sokszor a dadát kezdi el tévesen mamának nevezni, akinek az első lépéseit, szavait a dada látja, hallja, akinek az anyja 6 hét után abbahagyja a szoptatást, meg a fiam között, akinél én vagyok otthon ezeknél az első fontos pillanatoknál, és addig szoptatom, amíg neki erre csak igénye van.

Nem értek egyet Bokros Lajossal sem, aki szerint nem jó, hogy mindent pénzzel akarunk megoldani, mert ha nem maradhatok itthon a fiammal - márpedig a pénz hiánya miatt nem maradhatok itthon -, akkor is pénzzel kell megoldani a dolgot, hiszen esetünkben - és nagyon sok magyar család esetében - nincsen rokon, vagy olyan rokon a közelben, aki vigyázna napközben a gyerekre, amíg én dolgozok. Így hát meg kell majd fizetnem valakit, vagy bölcsődébe kell adnom, ahol viszont nincs is hely számára, tehát magánbölcsődébe kell majd vinnem havi 40-50 ezer forintért...

Nekem tetszett a 2+1 éves felállás. Megtettem mindent azért, hogy a GYED-em ne a minimálbér utáni összeg legyen, s mellette is dolgozok itthonról, segítek magamon, &quot;vállalkozok&quot;, &quot;okoskodok&quot;, hogy aztán majd ha jön a GYES ínséges időszaka, addigra ki legyenek építve a plusz bevételi források. És szerintem nagyon sok anyuka tesz így, legalábbis én lépten-nyomon ilyenekbe botlok.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Én nem értek egyet a végén Ranschburg Jenővel. Nem hiszem, hogy nincs különbség az az angol gyerek között, akinek az anyukája 6 hét után visszamegy dolgozni, és onnantól fizetett (!) dada vigyáz rá, meg a fiam között, akivel én minél tovább itthon szeretnék lenni. Nem hiszem, hogy nincs különbség az az angol baba között, aki aztán sokszor a dadát kezdi el tévesen mamának nevezni, akinek az első lépéseit, szavait a dada látja, hallja, akinek az anyja 6 hét után abbahagyja a szoptatást, meg a fiam között, akinél én vagyok otthon ezeknél az első fontos pillanatoknál, és addig szoptatom, amíg neki erre csak igénye van.</p>
<p>Nem értek egyet Bokros Lajossal sem, aki szerint nem jó, hogy mindent pénzzel akarunk megoldani, mert ha nem maradhatok itthon a fiammal &#8211; márpedig a pénz hiánya miatt nem maradhatok itthon -, akkor is pénzzel kell megoldani a dolgot, hiszen esetünkben &#8211; és nagyon sok magyar család esetében &#8211; nincsen rokon, vagy olyan rokon a közelben, aki vigyázna napközben a gyerekre, amíg én dolgozok. Így hát meg kell majd fizetnem valakit, vagy bölcsődébe kell adnom, ahol viszont nincs is hely számára, tehát magánbölcsődébe kell majd vinnem havi 40-50 ezer forintért&#8230;</p>
<p>Nekem tetszett a 2+1 éves felállás. Megtettem mindent azért, hogy a GYED-em ne a minimálbér utáni összeg legyen, s mellette is dolgozok itthonról, segítek magamon, &#8220;vállalkozok&#8221;, &#8220;okoskodok&#8221;, hogy aztán majd ha jön a GYES ínséges időszaka, addigra ki legyenek építve a plusz bevételi források. És szerintem nagyon sok anyuka tesz így, legalábbis én lépten-nyomon ilyenekbe botlok.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>
